Jóllehet az életre hívása óta eltelt tíz esztendőben sokat fejlődtek, még korántsem mindig és mindenki számára elérhetők az otthonápolási szolgálatok Magyarországon. Holott az egészségügyi ellátást (is) igénylők számára ez az egyetlen szakszerű segítségnyújtást biztosító, döntően magánvállalkozási formában működő intézményrendszer, amely nem tévesztendő össze az önkormányzati házi gondozással. Aki magáról gondoskodik, vagy akinek hozzátartozója segít, pénzbeli támogatást igényelhet…

Mi az otthoni szakápolás?

Ha valaki beteg, illetve gyógyulófélben van, már vagy még nem igényel kórházi ápolást, a legideálisabb, ha otthonában és nem kórházban kezelik. Ennek az igénynek a kielégítésére jöttek létre az otthonápolási szolgálatok, amelyekből jelenleg immár 335 működik 3400 szakemberrel. Sajnos, az országban nem mindenütt, de egyre több helyen kérhető ezen szolgálatok segítsége. A házi szakápolást döntően idősek veszik igénybe, de bárki számára elérhető, aki otthonában szeretne lábadozni.

Miben segítenek?

Házi betegápolás keretében a műtét utáni sebkezelés, kötözés, szondás táplálás, állandó katéteres betegek kezelése éppúgy lehetséges, mint gyógytorna, logopédus, fizikoterapeuta, masszőr igénybe vétele. Az otthonápolási szolgálatok munkatársai, mivel szakemberek, közreműködhetnek a beteg gyógyszerelésében és (nem intravénás) injekciót is beadhatnak. A szakellátás mellett azonban betegfelügyeletet is vállalnak, és a mindennapi életvitelben is segítséget nyújtanak. Az otthoni betegápolásban speciális segédeszközöket alkalmaznak, amelyek egy részét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár támogatja. Amelyekre azonban nincs támogatás, azokat sajnos meg kell vásárolni.

Hogyan vehető igénybe?

A szolgáltatást a rászorulók a háziorvos, illetve a szakorvos javaslatával vehetik igénybe, egy alkalommal, tehát egy betegség alkalmával legfeljebb 56 vizit erejéig. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár napi egy látogatást finanszíroz, ez tehát ingyenes. Amennyiben az ötvenhat vizit alatt nem gyógyul meg a páciens, lehetősége van rá, hogy orvosa és a szolgálat indítványát az OEP mérlegelje, és további viziteket engedélyezzen. Fontos tudni, hogy a vizitek legfeljebb 3 órán át tarthatnak, ezért ha a gondozás ennél tovább tart, azt már a szolgáltatást igénybe vevőnek kell kifizetnie. Az otthoni szakápolási szolgálatok fellelhetőségéről a házi-, illetve a szakorvos tud felvilágosítást adni, de több honlap is eligazítást nyújt: www.eski.hu/civiltajekoztatás, www.szmm.gov.hu.

Kik a szolgáltatók?

Otthoni szakápolással döntően, 60–70 százalékban magánszolgáltatók bt.-k, kft.-k foglalkoznak, de alapítványok, néhány helyen önkormányzati és egyházi szolgálatok is. Otthonápolást csak ÁNTSZ működési engedéllyel rendelkező cégek végezhetnek, és kizárólag szakképesítéssel rendelkező ápolókat foglalkoztathatnak – tehát valóban szakszerű segítségről van szó.

Mi az önkormányzatoktól kérhető házi segítségnyújtás?

Ha valakinek nincs vagy csak minimális mértékben van szüksége szakápolásra, ugyanakkor alapvetően segítségre szorul a mindennapi életvitelben, az önkormányzatok által működtetett házi gondozói szolgálatok segítségét kérheti. A szociális törvény értelmében ugyanis az önkormányzatoknak kötelességük házi segítségnyújtás keretében gondoskodniuk

• azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,
• azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,
• azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,
• azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.
• azoknak az alapvető gondozási, ápolási feladatok, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködés, sőt, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtás is.

Ez utóbbiban játszik jelentős szerepet az úgynevezett jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, amely egyre több településen érhető el. A házi gondozók nem feltétlenül egészségügyi képesítéssel rendelkező szakemberek, így ők – ellentétben az otthonápolási szolgálatoknál dolgozókkal – nem adhatnak be például injekciót, kivéve, ha szakvizsgájuk erre feljogosítja őket.

Kinek jár ápolási díj?

• Azok a családok, amelyek maguk is meg tudják oldani beteg vagy idős hozzátartozójuk ápolását, gondozását, ápolási díjra jogosultak. Az ápolási díj annak a hozzátartozónak jár, aki a tartósan gondozásra szoruló személy ápolását ellátja. Az ápolási díj összege nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2006-ban 25.800,- Ft).
• A települési önkormányzat képviselő-testületének rendeletében meghatározott feltételek esetén ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi. A díj összege ebben az esetben nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (2006-ben 20.640,- Ft).
• A súlyosan fogyatékos személyt ápoló hozzátartozó az önkormányzatnál kérheti a fokozott ápolást igénylő személy után járó ápolási díj megállapítását, melynek összege a nyugdíjminimum 130%-a. (2006-ben 33.540,- Ft). (Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes étkezni, tisztálkodni, öltözködni, illemhelyet használni vagy lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni. Az ápolási díj folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, mivel a folyósított összegből 8,5% nyugdíjjárulékot vonnak.
• Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos.

Az egyszeri segélyről

2006. január elsejétől a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a nyugellátásban részesülők enyhítsenek váratlanul bekövetkezett élet(krízis)-helyzetek, például súlyos vagy tartós betegség esetén felmerült anyagi gondjaikon.

Alapvető szempont, hogy az illető havi jövedelme ne haladja meg az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének (2006. évben a 25.800,-Ft) kétszeresét (51.600 forintot), ha a kérelmező közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, illetve két és félszeresét (64.500 forintot), ha a kérelmező egyedül él. Fontos kiemelni, hogy a nyugdíjszerű szociális ellátásban (pl. rendszeres szociális járadék, rokkantsági járadék, időskorúak járadéka, vakok személyi járadéka, stb.) részesülők számára nem engedélyezhető egyszeri segély. Számukra – rászorultságuk esetén – a szociális ellátórendszer (pl. helyi önkormányzat) nyújthat segítséget.
Az egyszeri segélyt az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon lehet kérelmezni, és fel kell sorolni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. A kérelem elbírálásához mellékelni kell a rendkívüli körülményeket alátámasztó igazolásokat (pl. az egészségi állapotra, gyógyszerköltségre vonatkozó dokumentumokat). A kérelmet a lakóhely szerint illetékes megyei (fővárosi) nyugdíjigazgatósághoz, kirendeltséghez, vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, vasutas biztosított esetén a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatósághoz kell benyújtani.
Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 10.000,- forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegét (2006. évben a 25.800,- forintot).